„Május 7-én újabb Caroussel volt, melynek végződése után a Budai Theatrumban Concert tartatott, a mellyben egy Beethoven nevű híres muzsikus a Forte Pianon való mesterséges jádzása által mindeneknek magára vonta a figyelmetességét” – írja a Magyar Kurir 1800. május 8-án az akkor harmincéves, de már nagyhírű mesterről, akit Brunszvik Ferenc ajánlására hívták meg.

Olivier Messiaen visszaemlékezése szerint soha nem hallgatták még művét olyan odaadó figyelemmel és megértéssel, mint azon a nyomorúságos, havas éjszakán. A helyszín a Görlitz melletti hadifogoly gyűjtőtábor, az időpont 1941. január 15.

1828. március 26-án, életének utolsó tavaszán Schubert saját szerzeményeiből igen sikeres koncertet adott Bécsben, ami egy időre némi lelki és anyagi stabilitást hozott.

A 13. Forum Internacional de Música de Orihuela meghívására Fülei Balázs négynapos zongora mesterkurzust tart, a zenei fórum záróeseményeként pedig, április 6-án, José Luis Estellés spanyol klarinétművésszel ad koncertet.

Közép-európai szerzők műveit bemutató, Európa szívében című műsorával ezúttal Észak-Európában koncertezik Fülei Balázs. Április 25-én Helsinkiben, következő nap pedig a Tallinni Filharmónia Fehér Termében ad szólóestet, Janáček, Cikker, Chopin művei mellett, a program magyar részét Liszt, Bartók, és Kodály darabjai képviselik.

Chopin számára az első, Párizsban töltött hónapokat meghatározta, hogy a Rothschild család szalonjában igen lelkes közönségre talált. A Rothschild házaspár oly annyira megszerette a fiatal muzsikust, hogy megkérték, adjon zongoraórákat lányuknak, Charlotte-nak.

1854. május 25-én Clara Schumann kétségbeesett bejegyzést ír a naplójába: Liszt aznap küldte el neki új darabját, a h-moll szonátát, amit ő egyszerűen borzalmasnak talál. A legkínosabb pedig az, hogy ezt a rettenetes ajándékot még meg is kell köszönnie Lisztnek!

Nincs még egy zeneszerző, aki annyi filmrendezőt inspirált volna, mint Schubert. Több mint száz filmben használják kísérőzeneként egy-egy darabjának részletét, köztük A napfény ízében, az Őfelsége pincérében, a nemrég bemutatott Fantomszálban, vagy Stanley Kubrick Oscar díjas Barry Lindonjában, aminek hangulatát nagyrészt az Esz-dúr trió második tétele határozza meg. 

„Elmennék az én kedves oláhjaimhoz gyűjteni; elmennék, de messzire, utazni; elmennék nagyszerű zenét meghallgatni, de nem Budapesten; elmennék a Kékszakállú próbáira; elmennék a Kékszakállú előadására!